Minhee unottan lapozgatott egy magazint a belváros egyik
plázájának a padján. Eljött vásárolgatni, meg nézelődni, de egyedül túl
unalmasnak találta, ezért inkább leült egy padra, és olvasott. Annyira
belemerült a sorokba, hogy meg sem hallotta, amikor valaki a nevén szólította.
-Minhee! Shin Minhee!- ismételte meg a hang, mire a lány felnézett.
-HyunSeung- pattant azonnal fel, és a fiú nyakába vetette magát. Seungie nevetve tolta el magától.
-Már a nevedre sem hallgatsz?- kérdezte dorgáló hangon.
-Jaesonghamnidaa- biggyesztette le a lány a száját, aztán felvidult az arca.
-Mit csinálsz erre?
-Sétálgatok- vonta meg HyunSeung a vállát- És te? Egyedül vagy?- nézett körbe.
-Igen. És unatkozom- dünnyögte Minhee.
-Na, gyere!- kapta el a lány karját Seungie- Nézzünk körül- indult meg villám sebességgel, maga után vonszolva a meglepett Minheet.
Első útjuk a parfümériába vezetett. Találomra kiválasztottak egy szimpi polcot, és eldöntötték, hogy na akkor ott az összes illatot kipróbálják.
-És ez hogy tetszik?- fújt az egyikből egy kis adagot a csulkójára Minhee. HyunSeung odahajolt, szippantott egyet, majd fintorogva fordult a lányhoz.
-Ez szörnyű- jelentette ki.
-Nem iiiis- védekezett Minhee, aki meg pont ezt a parfümöt választotta ki, hogy megvegye- De akkor mindedj- tette vissza a polcra csalódottan.
-Héhé. Nehogy már miattam ne vedd meg azt, ami tetszik- rázta meg a fejét Seungie.
-De igen, mert fontos a TE véleményed- jelentette ki a lány.
-Elmondjam, hogy melyik illat a kedvencem? Ha már érdekel a véleményem- vigyorgott a fiú.
-Mondjad.
-A te illatod a legjobb- alakult át HyunSeung vigyora aranyos mosollyá, és mélyen Minhee szemébe nézett. A lány nem bírta állni ezt a pillantást, lesütötte a szemeit, és úgy motyogott egy ,,köszönöm”-öt. Csend telepedett közéjük, úgy fújkálták tovább a parfümöket. De HyunSeung úgy érezte, hogy muszáj megtörnie ezt a csendet, és különben is, ő nehezen tudja befogni a száját.
-Hova menjünk most?
-Hááát..-vakarta meg a fejét Minhee- kéne nekem egy új napszemcsi.
-Király!- derült fel Seungie arca, azzal kiviharzott az üzletből. A lány alig tudta vele tartani a lépést. Mire beérte , HyunSeung arcát már teljesen eltakarta egy méregzöld napszemüveg, és nézegette magát a tükörben.
-Szerinted milyen?
-Borzalmas- jelentette ki Mihee őszintén, de nem tudta abbahagyni a vigyorgást.
-Próbáld fel ezt- mutatott a fiú egy piros keretes, divatos napszemüvegre, és se szó- se beszéd, Minhee képébe nyomta- Nem rossz- nézegette ,,szakértő szemekkel”.
-Szerintem sem- értett egyet a lány- és megy a hajad színéhez- borzolta össze a fiú vörös tincseit.
-Hééé- kapott HyunSeung a hajához- tudod, mennyi időbe telt megcsinálni?- nyavalygott.
-Ez van- nyújtotta ki Minhee a nyelvét, majd a pénztárhoz sietett, mielőtt a fiú bosszút álhatott volna. Fizetett, majd HyunSeunggal megegyeztek, hogy beülnek valahova enni, mivel HyunSeung hasa vészesen korgott, plusz Minhee úgy ítélte meg, hogy a fiú épp elég sovány, ezért ,,meg kell tömni”. Beültek egy gyorsétterembe, és miközben falatoztak, beszélgettek mindenféléről. A témák csapongtak, és Minhee már röhögőgörcsel küzködve prüszkölte a levesét. HyunSeung nem hagyta, hogy unatkozzon.
-Fáj a hasam- fejelte le a lány az asztalt, és ott nyöszörgött tovább. Seungie azonnal odapattant mellé, és aggódó szemekkel vizslatta.
-Igyál valamit- kapott fel egy pohár vizet- és menj el mozsdóba.
-Most először melyiket?- nézett rá Minhee, majd felhajtotta a vizet.- Most már jobb- mosolyodott el.
-Szuper- vidult fel a fiú arca.
-Na, én szerintem hazamegyek- állt fel Minhee- álmos vagyok- ásított egy nagyot.
-Elkísérjelek?- ajánlotta fel HyunSeung.
-Igen, lécci- bólogatott a lány könnyes szemmel.
Kisétáltak a plázából, majd elindultak Minhee háza felé. Útközben HyunSeung eléggé felpörgött, úgyhogy bemutatott a lánynak néhány tánclépést, majd a végén pördült egyet, és kecsesen meghajolt.
-Bravó- tapsolt Minhee mosolyogva.
-Köszönöm. De még van mit tanulnom- szabadkozott Seungie.
-Nekem így is te vagy a legjobb- simította meg a lány HyunSeung karját, mire az elpirult.
Végül megálltak Minhee háza előtt. Elköszöntek egymástól, és a lány már indult volna be a házba, de HyunSeung megfogta a kezét, és visszahúzta. Fél karral átölelte a derekát, és közel húzta magához.
-Szeretném megköszönni a mai napot- mosolygott- Nagyon jól éreztem magam.
-Én..én is- motyogta Minhee, és nem mert a fiú szemébe nézni, inkább oldalra nézett, és egy kismadarat figyelt az egyik fán. Seungie óvatosan megsimította az arcát, majd maga felé fordította.
-Olyan érzelmeket ébresztettél bennem, amiket még soha senki- vallotta be. Érezte, hogy a keze alatt a lány bőre felforrósodik, mire elmosolyodott. Két keze közé fogta Minhee arcát, és magához húzta, majd az ajkaik csókban forrtak össze. A lány a nyaka köré fonta a karjait, és még közelebb húzta magához. HyunSeung többször egymás után megcsókolta, majd mikor elváltak egymástól, a szemébe nézett.
-Szeretlek- fogta meg Minhee kezét.
-HyunSeung..-suttogta a lány megilletődve- én is téged- bökte ki- Nagyon.
-Akkor jó- azzal Seungie megfordult, és elindult az utcán. Visszafordulva egy puszit dobott Minheenek a levegőben, majd továbbment. Shin Minhee pedig visszafolytott mosollyal, és hevesen kalapáló szívvel indult be a házba.
-Minhee! Shin Minhee!- ismételte meg a hang, mire a lány felnézett.
-HyunSeung- pattant azonnal fel, és a fiú nyakába vetette magát. Seungie nevetve tolta el magától.
-Már a nevedre sem hallgatsz?- kérdezte dorgáló hangon.
-Jaesonghamnidaa- biggyesztette le a lány a száját, aztán felvidult az arca.
-Mit csinálsz erre?
-Sétálgatok- vonta meg HyunSeung a vállát- És te? Egyedül vagy?- nézett körbe.
-Igen. És unatkozom- dünnyögte Minhee.
-Na, gyere!- kapta el a lány karját Seungie- Nézzünk körül- indult meg villám sebességgel, maga után vonszolva a meglepett Minheet.
Első útjuk a parfümériába vezetett. Találomra kiválasztottak egy szimpi polcot, és eldöntötték, hogy na akkor ott az összes illatot kipróbálják.
-És ez hogy tetszik?- fújt az egyikből egy kis adagot a csulkójára Minhee. HyunSeung odahajolt, szippantott egyet, majd fintorogva fordult a lányhoz.
-Ez szörnyű- jelentette ki.
-Nem iiiis- védekezett Minhee, aki meg pont ezt a parfümöt választotta ki, hogy megvegye- De akkor mindedj- tette vissza a polcra csalódottan.
-Héhé. Nehogy már miattam ne vedd meg azt, ami tetszik- rázta meg a fejét Seungie.
-De igen, mert fontos a TE véleményed- jelentette ki a lány.
-Elmondjam, hogy melyik illat a kedvencem? Ha már érdekel a véleményem- vigyorgott a fiú.
-Mondjad.
-A te illatod a legjobb- alakult át HyunSeung vigyora aranyos mosollyá, és mélyen Minhee szemébe nézett. A lány nem bírta állni ezt a pillantást, lesütötte a szemeit, és úgy motyogott egy ,,köszönöm”-öt. Csend telepedett közéjük, úgy fújkálták tovább a parfümöket. De HyunSeung úgy érezte, hogy muszáj megtörnie ezt a csendet, és különben is, ő nehezen tudja befogni a száját.
-Hova menjünk most?
-Hááát..-vakarta meg a fejét Minhee- kéne nekem egy új napszemcsi.
-Király!- derült fel Seungie arca, azzal kiviharzott az üzletből. A lány alig tudta vele tartani a lépést. Mire beérte , HyunSeung arcát már teljesen eltakarta egy méregzöld napszemüveg, és nézegette magát a tükörben.
-Szerinted milyen?
-Borzalmas- jelentette ki Mihee őszintén, de nem tudta abbahagyni a vigyorgást.
-Próbáld fel ezt- mutatott a fiú egy piros keretes, divatos napszemüvegre, és se szó- se beszéd, Minhee képébe nyomta- Nem rossz- nézegette ,,szakértő szemekkel”.
-Szerintem sem- értett egyet a lány- és megy a hajad színéhez- borzolta össze a fiú vörös tincseit.
-Hééé- kapott HyunSeung a hajához- tudod, mennyi időbe telt megcsinálni?- nyavalygott.
-Ez van- nyújtotta ki Minhee a nyelvét, majd a pénztárhoz sietett, mielőtt a fiú bosszút álhatott volna. Fizetett, majd HyunSeunggal megegyeztek, hogy beülnek valahova enni, mivel HyunSeung hasa vészesen korgott, plusz Minhee úgy ítélte meg, hogy a fiú épp elég sovány, ezért ,,meg kell tömni”. Beültek egy gyorsétterembe, és miközben falatoztak, beszélgettek mindenféléről. A témák csapongtak, és Minhee már röhögőgörcsel küzködve prüszkölte a levesét. HyunSeung nem hagyta, hogy unatkozzon.
-Fáj a hasam- fejelte le a lány az asztalt, és ott nyöszörgött tovább. Seungie azonnal odapattant mellé, és aggódó szemekkel vizslatta.
-Igyál valamit- kapott fel egy pohár vizet- és menj el mozsdóba.
-Most először melyiket?- nézett rá Minhee, majd felhajtotta a vizet.- Most már jobb- mosolyodott el.
-Szuper- vidult fel a fiú arca.
-Na, én szerintem hazamegyek- állt fel Minhee- álmos vagyok- ásított egy nagyot.
-Elkísérjelek?- ajánlotta fel HyunSeung.
-Igen, lécci- bólogatott a lány könnyes szemmel.
Kisétáltak a plázából, majd elindultak Minhee háza felé. Útközben HyunSeung eléggé felpörgött, úgyhogy bemutatott a lánynak néhány tánclépést, majd a végén pördült egyet, és kecsesen meghajolt.
-Bravó- tapsolt Minhee mosolyogva.
-Köszönöm. De még van mit tanulnom- szabadkozott Seungie.
-Nekem így is te vagy a legjobb- simította meg a lány HyunSeung karját, mire az elpirult.
Végül megálltak Minhee háza előtt. Elköszöntek egymástól, és a lány már indult volna be a házba, de HyunSeung megfogta a kezét, és visszahúzta. Fél karral átölelte a derekát, és közel húzta magához.
-Szeretném megköszönni a mai napot- mosolygott- Nagyon jól éreztem magam.
-Én..én is- motyogta Minhee, és nem mert a fiú szemébe nézni, inkább oldalra nézett, és egy kismadarat figyelt az egyik fán. Seungie óvatosan megsimította az arcát, majd maga felé fordította.
-Olyan érzelmeket ébresztettél bennem, amiket még soha senki- vallotta be. Érezte, hogy a keze alatt a lány bőre felforrósodik, mire elmosolyodott. Két keze közé fogta Minhee arcát, és magához húzta, majd az ajkaik csókban forrtak össze. A lány a nyaka köré fonta a karjait, és még közelebb húzta magához. HyunSeung többször egymás után megcsókolta, majd mikor elváltak egymástól, a szemébe nézett.
-Szeretlek- fogta meg Minhee kezét.
-HyunSeung..-suttogta a lány megilletődve- én is téged- bökte ki- Nagyon.
-Akkor jó- azzal Seungie megfordult, és elindult az utcán. Visszafordulva egy puszit dobott Minheenek a levegőben, majd továbbment. Shin Minhee pedig visszafolytott mosollyal, és hevesen kalapáló szívvel indult be a házba.
