Dübörgő zene, ugráló tömeg. Magasba tartott kezek, önfeledt ordibálás. Izzás a levegőben, egymáshoz simuló testek. Ezek jellemezték a bulit, amit Kim Jonghyun a szórakozóhely páholyából figyelt. De nem ám, mint vendég, dehogy. Ő volt a biztonsági őr. Nem olyan kidobóember-féle, hanem ő őrizte a hely tulajdonoságának egyszem fia szobáját, ami a VIP-helyről nyílt. Soha, senki nem tehette be oda a lábát engedély nélkül. Az engedély pedig nem papírt jelentett. Amikor a fiúcska úgy döntött partyzás közben, hogy...nos, többet akar partnerétől, a "menjünk szobára" kijelentés ezt a helyet jelentette. Ezt kellett őriznie Jonghyunnak. Hálátlan egy feladat, mivel a tulaj fiának kiszemeltjei fiúk voltak. Jonghyun ettől viszont irtózott. Akárhányszor látta, hogy a fiú egy ismeretlennel elhalad mellette, az említett helységbe, elhúzta a száját. Viszont a múltkori buliban történt valami, ami nem hagyta nyugodni. Csak arra emlékezett, hogy miután egy másik őr leváltotta,engedélyt kapott bemenni a szórakozók közé, így rendesen bepiált. A következő emléke, hogy valakivel csókolózik egy kihalt, sötét folyosón. Utána megint semmi. Csak azt tudta, hogy élvezte. Semmi mást. De hagyta is a francba, úgyis részeg volt,biztos felszedett valamilyen tyúkot. Viszont eldöntötte,hogy nem iszik ma este egy kortyot sem. Amíg nem jött az őrváltás, a táncolókat csekkolta, amígy megpillantotta a tulaj fiát.
"Ma a szokásosnál is kiéhezettebb"- morogta magában Jonghyun, mivel a fiú szinte percenként mással táncolt, és egész sok szájat fedezett fel a nyelvével.
"Mint egy ribi, csak fiúban."- állapította meg a dínó.
Ami talán nem is volt túlzás. Azonban Key keresett valamit. Jobban mondva valakit. Eddig csupán szórakozásból flörtöl meg csinált..egyéb dolgokat, ez azonban más volt. Az előző buliban táncolt egy addig ismeretlen sráccal, akivel utána csókolózott. Amint a srác ajkai akkor az övéihez értek, valamit elindított benne. Hevesen dobogott a szíve, gyomra összeszűkült, zavarban volt a máskor olyan magabiztos díva..Key szerelmes volt. Azért csinálta ma este ezt az egészet, mert meg akarta találni azt a fiút. Furcsa módon kereste,de ez őt nem zavarta. Ó, csak találná meg! Sosem tagadta magáról, hogy meleg, és szerencséjére el is fogadták őt annak. De még sosem szeretett bele egy fiúba úgy igazán. És most..Istenem, csak emlékezne jobban az arcára!
Éjjel egykor azonban feladta. Csalódottan lődörgött fel a VIP részlegbe, a szobája fele.
-Nocsak, hogyhogy egyedül?- vonta fel a szemöldökét Jonghyun, amint elhaladt mellette.
-Arghs..- morogta csak válaszképpen, és bevágta az ajtót maga mögött.
-Valakinek nincs jó kedve- állapította meg Jjongie, a csukott ajtóra meredve.
-Hé - lépett hirtelen az őrtársa- mehetsz- mosolygott rá.
-Köszönöm, Onew- viszonozta a gesztust- de..egy pillanat- suhant be a díva ajtaján kopogás nélkül, mire Onew összeráncolta a szemöldökét.
"Még egy buzi?"
-Key- az említett a szoba egyetlen bútorán, az ágyon ült magába roskadva, de a nevére felemelte a fejét, megpillantva Jonghyunt-most végeztem- folytatta a dínó.- És..nem jössz vissza? Egyedül nem akarok kimenni, nem ismerek senkit.
-Nincs kedvem hozzá- vonta meg a vállát Key egykedvűen.
-Naaa- nyöszögte Jjongie- gyere- ragadta meg a karját- attól jobb kedved lesz.
-De..Oké, jó- tápászkodott fel a fiú, miközben alaposan szemügyre vette a másikat. Felzselézett, fekete haj, telt ajkak, és gyönyörű barna kiskutyaszemek. Látta már a fiút pár megbeszélésen, de mégis mintha máshonnan ismerné...
-Nem jössz?- zökkentette ki Jonghyun a töprengésből, miközben kinyitotta az ajtót.
-Máris - Key a zene ütemére kisétált a táncparkettre, és szinte azonnal táncolni kezdett. Imádta a zenét, ahogy az adrenalin száguldott a vérében, a mozdulatok magától jöttek neki. Jonghyun csak ámulva figyelte.
-Na, mi lesz, csatlakozol?- nevetett felé Kibum vidáman.
-Jókedved van?- vigyorgott Jjongie, Key mögé lépve. Ahogy a fiú rázta magát, nem bírta megállni, hogy ne nézzen végig rajta hátulról. Őrjítően nézett ki feszülős nadrágjában. Jonghyun a csípőjére tette a kezét, majd hátulról hozzásimult. MI VAN?! Az agya küldte a vészjeleket, hogy hagyja abba, lökje el magától, de nem tudta. Csak egy dologtól rettegett. Key reakciójától. Aki azonban csak a vállára hajtotta a fejét, miközben a szemeibe nézett.
-Mit csinálsz?- formálták ajkai a szavakat.
-Táncolok?- igyekezte megőrizni a hidegvérét, de elveszett a pajkos cicaszemekben. Kétségtelenül gyönyörű fiú volt Kibum.
-Mi az cica, megvan a ma esti betevőd?- szólt hirtelen egy gúnyos hang a tömegből.
-Húzz innen, Siwon- morogta a díva, viszont Jonghyun eltolta magától- mi az?- fordult felé kérdőn /vagy vádlón?/.
-Ezt nem csinálhatom- suttogta Jjongie.
-Miii?? Nem hallom.
-Nem tehetem-ismételte meg- Ez nem én vagyok. Nem teszek ilyet.
- Jonghyun- lépett hozzá közelebb Key- csak táncolunk.- mosolyodott el.
-Nem megy. Nem akarom- komorodott el a fiú, majd sarkonfordult, és elviharzott.
-Mi a...?- iramodott meg utána Kibum is, azonban Jonghyunt elnyelte a tömeg.
Fél órával később talált rá egy kis sarokban. Ott ült egy puffon, fejét lehajtva.
-Jonghyun..-kezdte, de a másik félbeszakította mondandóját.
-Úgy viselkedtem, mint egy..meleg- bökte ki.
-Tessék?- kerekedtek el Key szemei.
-Undorodom magamtól- rázta meg a fejét Jonghyun.
-Hyung- guggolt le mellé Key, és megfogta a karját, de ő elhúzódott.
-Ne érj hozzám, kérlek.
-Nem értelek. Jól érezted magad, nem? Akkor meg mi a baj?- hitetlenkedett Kibum.
-Key, neked jó volt? Mármint..ahogy táncoltunk. Te élvezted? Tetszett neked?
-Igen- bökte ki a fiú, lehajtott fejjel.
-Na látod. Mert te..te más vagy. Én nem lehetek..
-És miért nem? Elítélsz?- emelte meg Key a hangját- Undorodsz tőlem? Csak egy hülye buzi vagyok, ugye?
-Nem, csak..
-Tudod, mit tesznek a kis melegek? Na megmutatom- azzal Kibum megragadta Jonghyun pólóját,és magához rántva megcsókolta. Ajkaival erőszakosan falta a másikét. Talán rá akarta ébreszteni valamire. Talán volt valami belső megérzése,hogy ezt tegye. Mennyi 'talán'..de egy biztos. Key megtalálta a fiút, akit keresett. A hideg futkosott a gerincén, jóleső érzés járta át. Jonghyunba lenne szerelmes?!?!
Jonghyun szemei tányérméretűre kerekedtek. Kibum csókja ismerős volt. Az íze..Basszus! Ő lett volna a 'titokzatos csaj', akit lesmárolt? Egy fiú? És pont Key??? Azonban nem sokat teketórióázott. Érzései átvették agya felett az irányítást, és nyelvét érzékien csúsztatta át a fiatalabb szájába, hogy egy még mélyebb csókot váltsanak. Közben kezei magától indultak felfedező útra, Key derekáról egészen a fenekére,és ahogy belemarkolt, a díva sikkantva ugrott egyet.
-Nem nyúlka-piszka, Jonghyunie- kuncogta pajkosan Kibum- gyere- ragadta meg a fiú karját- ma este miénk a szoba..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése