Heartsick~ 3.rész

-Ki az, aki nem szeret téged?- ismételte meg töprengve.- Beszéljek vele?- mosolyodott el.
-Ne- motyogtam- Meg..nem hinném, hogy használna.
-Annyira bunkó a srác?- folytatta JunHyung a faggatást.
-Nem, csak..ah mindedj- léptem el tőle.
-Pedig nekem elmondhatnád- hallottam a hangját- A barátod vagyok. De ha nem..hát nem.- ölelt át újból- azért..gondold át- hallottam a hangján, hogy elvigyorodott- elég nagy befolyásom van.
-Tudom- erőltettem egy mosolyt az arcomra, és megint elléptem tőle.
-Miért menekülsz előlem?- ráncolta össze a homlokát JunHyung.
-Őszintén?- néztem rá- Mert szerintem az őszinte választ nem akarod hallani- ráztam meg a fejem.
-De igen- lépett közelebb.
-Na jól van- sóhajtottam- nekem már úgy is mindedj.- Azért távolodom tőled, mert fáj. Mert tudom, hogy az öleléseid csak barátiak. Hogy semmi több érzelem nincs bennük. Érted? Minden egyes ölelésnél reménykedek, de hiába. SZERETLEK YONG JUNHYUNG!- kiabáltam az utolsó mondatot.A hirtelen jött bátorságom elhagyott, és zavaromban a bakancsomat kezdtem tanulmányozni. JunHyung nem szólt semmit, csend telepedett közénk.

-Na!- szólaltam meg rekedt hangon- mondj már valamit- toporzékoltam- ha utálsz mostantól, mondd meg. Ha nem akarsz többet szólni hozzám, mondd meg!

Ráemeltem a tekintetem, és a boldogságtól csillogó szempárba néztem. Egy szót sem szólt, csak bámult rám, és ez nagyon idegesített.- Mondj valamit!- kiáltottam rá. Lassan kinyújtotta a kezét, és egy hirtelen mozdulattal magához húzva megcsókolt. A döbbenettől tágra nyílt szemmel hagytam, majd lehunytam a szemem, és átadtam magam a csóknak. JunHyun töbször egymás után megcsókolt, és csak akkor engedett el, amikor valami zörgést hallottunk a bokorból.

-Vannak itt farkasok?- suttogtam remegve. Junie védelmezően körém fonta a karjait és megrázta a fejét.

-Nem tudom.

-Sziasztook- lépett ki a bokorból ChanMi vigyorogva, az egyik kezében a telefonját tartva, a másik kezével HyunSeung kezét fogva- Gondosan dokumentáltam mindent- lengette meg a telefonját.

-Hát ti?- nézett JunHyung furán, majd tekintete ChanMi és Seungie összekulcsolt kezeire tévedt.

-Összejöttetek?- mosolyodtam el.

-Hát..- néztek egymásra zavartan- valami olyasmi- mondta ChanMi- és ti?

-Ne is tagadjátok- tette hozzá HyunSeung.

-Én nem tagadom- nyomott egy puszit JunHyung az arcomra, mire elöntött a pír.

- Én sem- suttogtam.

-Király- ölelt meg ChanMi szorosan, majd egy hógolyót nyomott a képembe.

-Héé- köpködtem havat- ezt visszakapod!- azzal kezdetét vette a csata..